Ultrahang 30+2

Szerdán voltunk ismét ultrahangon az Istenhegyiben, Hajdú Doktornőnél.
Vicces volt, hüvelyi vizsgálatra készültem, mert annyira határozottan állítja a weboldaluk, hogy azt hittem, elkerülhetetlen, de szerencsére megúsztam :)
Az uh alapján a belső méhszáj tökéletesen zárt, úgyhogy szuperül tartanak a varratok!
Mikor elkezdtünk nézelődni, a Doktornő megállapította, hogy ember legyen a talpán, aki itt látja, hogy kinek milyen alkatrészét nézzük éppen... mondtuk is neki, hogy ő a szakma csúcsa, ha ő nem látja, akkor ki???
Azért jól nekifogott a méricskélésnek, bár hozzá tette, hogy ehhez kb nem adná a nevét, és tudjuk, hogy alul mérjük őket, mert egyszerűen nem lehet klasszikus képet behozni sem a fejükről, sem a hasukról, de még a combcsontjukról sem... Így alulmérve lettek kb 1400 és 1500 grammosra becsülve, egyébként tökéletesen vannak szemmel láthatóan :)
Amit nagynehezen sikerült alaposan csekkolni, az a köldökzsinór keringése, ami hála Istennek szintén maga a tökély :) Bár vicces kisfiaink vannak, mert amint befogta az uh-val a Doktornő, abban a pillanatban odébb rángatták, hogy lehessen újra vadászni a flowmetriához :)
Kicsi huligánok :)
Nos, nagy vonalakban kijelenthető, hogy császár lesz... mondjuk ez eddig is így volt megbeszélve, de ha akarnánk sem módosíthatnánk. A mi kis örökmozgó akrobatáink X formában fekszenek. Tóbi a gerincemhez közel, úgymond alul átlósan, és fölötte/rajta Jóni a hasfalamhoz közel, ellentétesen átlósan... konkrét X-ben :)
Hajdú Kriszta kijelentette, hogy akármeddig is maradnak bent, a következő kötelező ultrahangra nem kell menni, mert még ennyit sem fogunk látni, bár szerinte akkor már egyébként is kint lesznek a Picúrok.
Pufi-pofikról sajna képre esély sincs már, úgyhogy majd kint fotózzuk őket :)
Az Istenhegyiből egyenesen mentünk Lintner Tanár Úrhoz.
Nagyon jókat szórakozott a leleten :) ...komolyan úgy nézek ki belülről, mint egy autó-bontó, ahol ömlesztve vannak a különböző alkatrészek keresztbe-kasul :)
De ő is jónak ítélte a helyzetet.
Beszélgettünk a szülésről kicsit konkrétabban, mint eddig.
Terminált császárt tűzött ki, spinális érzéstelenítéssel a BETÖLTÖTT 38. hét után!!!
Mondtam is, hogy szuper, hogy minden alkalommal emeljük a tétet (hetek számát) 1-2 héttel :)
De állítólag van még bennem ennyi :) Úgyhogy a reggeli és esti beszélgetésünk a Picikkel visszaállt a "még 8 hétig bent kell maradni" mondókára :) pedig már volt egy bő hét, mikor másfél hónapra csökkentettem :)
Úgy legyen!!!!
Szóba került az őssejt kérdés.
Erről azért írok most, mert engem meglepett a dolog!
Mi őssejt pártiak vagyunk - bár adja az ég, hogy ez legyen életünk legnagyobb pénzkidobása és sose kelljen! Sőt, nem csak vér, hanem szövet levételt is szeretnénk.
Ezt mondtuk is Tanár Úrnak, mire közölte, hogy akkor sok vér fog folyni :(
Laci megkérdezte, hogy de nem életveszélyes helyzet, ugye? Tanár Úr mondta, hogy háááááát, határeset.
Az a "baj", hogy gyakorlatilag úgy zajlik ez, hogy megkapom a spinálist, aztán kiszedik a méhszáj varratot, utána kitágítják a méhszájat (hogy majd távozhasson az a trutyi aminek kell), majd jön a katéter, és utána vágnak. Azt mondta Tanár Úr, hogy az első vágástól számítva kb 5-10 percen belül kint lesznek a Fiúk, gyors megmutatás, vizsgálat és viszik is ki őket az inkubátorba, ahova hála Istennek Laci velük mehet! (nekünk ez volt a legfontosabb kérdés, hogy ő ott lehet-e velük!!!)
És utána jön a véres mutatvány, hogy le kell fejni a lepényből a vért a tasakokba... és mivel kétpetéjűek, így ez dupla idő, amíg én csak vérzek és vérzek. Addig semmi oxytocin, semmi öblítés :(
A szövet levétele maga kb 5 másodperc, így az nem para.
És csak ezután indul a méhlepény kivétel, az öblítés, a varrás, stb...
...mit mondjak? Nem voltam elragadtatva... meg is beszéltük, hogy nem akarjuk mindenáron ezt a dolgot. Ha biztonsággal levehető, akkor rendben, de ha a méhem, életem, ... veszélybe kerül miatta, akkor fene egye meg az őssejt kérdést... nem ér annyit!
Mondjuk bízom annyira Tanár Úrban, hogy tudja mit csinál, és nyilván az anyuka élete a fontos, az őssejt levétel ehhez képest fakultatív program!
Lehet hogy vért kell kapnom majd még utána, de ez majd ott és akkor kiderül.

Jövő héten kedd-szerda magasságában kell mennem a Jánosba vérvételre. Kontroll a cukorra (terhelés nélkül), vasra, pajzsmirigy hormonokra, és toxémiára (ez csak biztos ami tuti alapon, hogy lássuk a vese, máj paramétereimet is), valamint általános vérkép és vizelet.
Majd a betöltött 32. héten találkozunk ismét, hogy szemrevételezzen Tanár Úr, megbeszéljük a véreredményeket, és újabb csodás részleteit tárgyaljuk ki a császárnak.
Azt mondta, szuper szép a pocim, bele van szeretve teljesen :)

Mindeközben írhatnak bármit a várandósságról szóló könyvek, hogy ilyenkorra már kicsit kevesebbet ficeregnek a gyerekek a hely szűke miatt, pláne az ikrek... a mi kisfiaink nem olvasták a szakirodalmat, így többet rajcsúroznak mint eddig bármikor :) de nem is bánom, engem megnyugtat maximálisan.
...már most teljes a szerelem az irányukba - bár azt hiszem ez már akkor kezdődött, mikor még csak 4 napos embrikék voltak és a beültetés előtt megmutatták őket a monitoron :) De ha ez a feltétel nélküli szeretet ilyen mértékben erősödik napról napra, új távlatok nyílnak meg előttünk mikor megszületnek :)
Hihetetlen jófejek, mert este a "Béka-zenére" egyre intenzívebben táncolnak, reggelente pedig mikor ébredés után jó reggelt kívánunk nekik, visszarugdosnak - mindig az a kis huligán, akinek épp a nevét mondjuk :)
Plusz kilóim száma: 12 kg
Pocak pedig: 109-110 cm

Mindenkinek kívánom mielőbb ezt a csodát, mert ehhez tényleg nincs semmi hasonló :)

200. nap :)

Múlt hét pénteken a 200. napon is túlestünk :)
Szeretem napról napra megélni ahogy telik az idő, és mindenek előtt érezni, hogy egyre erősebbek, ügyesebbek a Kisfiaink. Mi pedig egyre "okosabbak" vagyunk, mert már egy egy kidudorodó testrészről egész egyértelműen meg tudjuk állapítani, hogy egy térdecskével, vagy könyökkel van dolgunk :)
Kis Huncutkáink egyre többet kommunikálnak, de folyamatosan alakul a napirendjük. Eddig relatív össze-vissza voltak mozgékony és nyugis időszakok, mostanság viszont kezd elhatárolódni a szundi- és a nyüzsis idő!
Elmondhatatlanul jófejek... kérésre arcon rúgdossák az odabújó apukájukat :)
Persze a pisilés kb 5 percenként beiktatandó feladat nálam, és továbbra is a méhszáj varrat a kedvenc ugráló felület bennem, de minden pillanat maga a csoda velük :)
Néha már eszembe jut, hogy vajon milyen furcsa lesz, ha majd kibújnak és nem ők irányítják, hogy mikor tudok ülni, állni, vagy éppen bármilyen irányba megmozdulni :)
Egyre inkább foglalkoztat a szülés gondolata, a körülményei, ...főleg az, hogy amikor kiviszik Őket  majd a műtőből, akkor hova viszik a Drágáinkat, Lac velük mehet-e, ...
De már csak 9 nap és rázúdíthatom a kérdéseimet Lintner Tanár Úrra :)

És végre eljutottunk a fotóhoz is :)
Eddig is készültek képek rólunk, hogy végig követhető legyen a változás amin március óta végig mentünk, de mondjuk úgy, nem túl internet kompatibilisak :)
Lac előszeretettel zuhanyzás előtt-után-alatt készített képeket, amin valljuk be, sokkal több látszik belőlem, mint ami egy ilyen blogban megmutatható. De a 200. nap örömére végre ruhában is csináltunk 1-2 képet, így abból teszek fel Nektek is :)

Amikor (nem is olyan rég) elértük a "már csak 100 nap van hátra" időszakot, befogtam egy papír centiméter szalagot (hála az Ikeának), és azóta nap mint nap vágjuk a centit a szó szoros értelmében, hogy mennyi van még vissza... csoda, hogy ez is ráfért még a hűtő ajtajára :)
Meg kell mondjam, igazuk van azoknak akik állították, hogy az utolsó trimeszter csak úgy elrobog... valóban erős sprintre kapcsoltak a napok :) egyre szuperebb feladataink vannak - pl: pelus vásárlás, baba ápolószerek beszerzése, babakocsi, gyerekülések megrendelése, a rucik már kimosva, összerendezve sorakoznak a szekrényben. És ami a legfantasztikusabb, hogy nincs para, nincs aggódás, csak a határtalan öröm és várakozás (abból is a jó fajta).
Már szeptember közepe van, úgyhogy hamarosan itt a november és végre végre a kezünkben tarthatjuk a Kincseinket :)

És akkor íme a képek a 200 napos állapotról:

előre szólok, csupa öröm, csupa boldogság :)

28+0

Hétfőn voltunk a János Kórházban Lintner Tanár Úrnál.
Megnéztük a Picúrokat ultrahangon és Tanár Úr vett le kenetet is.
Tóbiásunk már 1170 gramm :)
Jónásunk pedig 1107 gramm :)
Szuperül növekednek, koruknak megfelelőek, egészségesek :)

Nagyon cukik voltak, mert a vizsgálat alatt totál nyugton maradtak, így könnyű volt lemérni Őket, aztán amint felültem, beindultak :)
Komolyan az élet legnagyobb csodája, mikor az ember pocakjában a kisbabái ficánkolnak! Egyszerűen nem lehet betelni velük. Valószínű ezt majd csak az múlja felül, mikor megszületnek és az ember átölelheti végre Őket :)
Továbbra is abszolút keresztbe fekszenek - na, nem mintha esetünkben ennek bármi jelentősége lenne.
Tanár Úr nagyon elégedett volt, így megint kaptunk 1 hét "szabit", azaz majd csak a 30 hetes genetika után kell mennünk legközelebb.

Érdekes, hogy a kis ficánkák amikor a legnagyobb nyüzsgésben vannak, akkor is megnyugszanak ha Lac odateszi a kezét a pocakomra :)
Persze azért Őt is megrugdossák rendszeresen, de amikor az Ő keze kerül a pocakomra, mindig van egy kis relax odabent :)

Esténként lefekvéskor egy zenélő plüss békát mindig felhúzunk a fiúknak, jó éjszakát kívánunk nekik is és utána megy a béka-ének :) Mókás, mert Lac mindig elalszik rá azonnal, a gyerekek viszont táncra perdülnek tőle... nem tudom eldönteni, hogy azért mert tetszik nekik, vagy azért mert nem?
Sebaj, majd kiderül ha kibújnak :)

27+0

A betöltött 27. héten voltunk a szokásos látogatáson Tanár Úrnál.
Mindent rendben talált :) megyünk tovább, és hétfőn, 28+0-n a János Kórházba hívott vissza, hogy csináljunk egy ultrahangot, levegyen kenetet tenyésztéshez (biztos ami biztos) és megbeszéljük a további szteroid kezelést. Feleslegesen nem akar bombázni vele, pláne, hogy az alap dózist már megkaptuk, így csak ismétlő tüdőérlelő kell, ha kell :) hétfőig még konzultál emiatt, mert ha túl sokat ad, annak is vannak hátulütői.
Hiányzó labor értékeim meglettek, D vitamin siralmas (33,3 lett, ref. tartomány: 75-250 közt lenne), TSH: 2,2 (1,7-ről indultunk), T3 és T4 pocsék :( de nem kell vele semmit csinálni, nem gyógyszerezünk, hiszen a Picúrok alakítják, de nem okoz bajt már ebben a szakaszban, viszont kontroll lesz 3 hetente, és ha drasztikusan romlik, kapok gyógyszert.
Pocak extra növekedésbe kezdett, gyerkőcök 0-24-ben pörögnek, ami fantasztikus érzés továbbra is - bár egyre erősebbek :) Jó kondiban vannak nagyon, néha kék-zöld a pocim egy-egy része, akkorákat tudnak taposni rajta - de ez a dolguk, csinálják csak :)
Hálásak vagyunk minden napért, minden éjjelért, minden rúgásért...

Most megint cukor mérős-étrend írós 4 napom van, hétfőn kell küldeni Tűű dokinak az eredményt, remélem rendben találja majd ő is az értékeket!